A szorongás gyakori és sokakat érintő jelenség, amelynek megértése kulcsfontosságú lehet ahhoz, hogy hatékonyan kezeljük és megelőzzük annak káros következményeit. Ebben a bejegyzésben áttekintjük, hogy mi is valójában a szorongás, mi okozza, milyen fajtái léteznek, és mit tehetünk annak érdekében, hogy jobban megküzdjünk vele.
Miért fontos foglalkozni a szorongással?
A szorongás nemcsak érzelmi, viselkedéses, hanem testi tünetekkel is jár (ezekről részletesen a Szorongás testi tünetei cikkben írok), és ha ezeket nem kezeljük, hosszú távon negatív hatással lehet az egészségünkre és életminőségünkre.
A krónikus szorongás többek között alvásproblémákhoz, emésztési zavarokhoz, izomfeszültséghez vagy kognitív nehézségekhez (gondolkodás, memória) vezethet. Fontos tehát, hogy megértsük, mi áll a szorongás hátterében, és hogyan kezelhetjük azt.
Hogyan definiáljuk a szorongást?
A szorongást gyakran összekeverjük a stresszel vagy a félelemmel, de valójában egy egyedi jelenségről van szó. A szorongás egy testi reakció, amely akkor lép fel, amikor a testünk nem képes befogadni egy adott érzést, legyen az düh, szomorúság, vagy akár öröm. Ez a testi válasz legtöbbször nem tudatosan jelentkezik, és célja, hogy megvédjen minket azoktól az érzésektől, amelyekkel nehezen birkózunk meg.
Míg a félelem külső, objektív, fizikai veszéllyel kapcsolatos, addig a szorongás azt jelzi, hogy benső, szubjektív érzelmeink jelentenek fenyegetést. A félelem a testet készíti fel arra, hogy külső veszélyekre válaszul védekező magatartást tanúsítson, a szorongás pedig arra indítja az elmét, hogy pszichológiai védekezésekkel hárítsa el az emberi kapcsolatokban veszélyesnek érzékelt emóciókat.
Sokan akkor kezdenek el foglalkozni ezzel a kérdéssel, amikor a testi tünetek mögött az orvosi vizsgálatok nem találnak szervi eltérést – erről részletesen az Orvosilag nem magyarázható tünetek című cikkben írok.
Mi okozza a szorongást?
A szorongás akkor jelenik meg, amikor valamilyen tudattalan érzelmet elnyomunk, vagy megpróbálunk elkerülni. Amikor nem tudjuk, vagy nem akarjuk elfogadni egy érzés jelenlétét, a testünk automatikusan szorongással válaszol. Ilyenkor a szorongás célja, hogy elterelje a figyelmünket az érzésről, amelyet tudatosan nem akarunk megtapasztalni.
A szorongás három fajtája
A szorongás különböző módokon nyilvánulhat meg a testben, attól függően, hogy hová áramlik. A szorongás három fő fajtája:
1. Harántcsíkolt vagy akaratlagosan mozgatható izmokba áramló szorongás
Ebben az esetben a szorongás az izmokban, például a vállakban vagy a hátban, izomfeszültség formájában jelenik meg. Ez a fajta szorongás gyakran tapasztalható olyan helyzetekben, ahol a fizikai jelenlétünket is kihívás elé állítják.
2. Simaizmokba áramló szorongás
A simaizmokba áramló szorongás az autonóm idegrendszerben fejti ki hatását, ami olyan testi reakciókhoz vezethet, mint a gyomorgörcs, szapora szívverés vagy légszomj.
3. Kognitív-perceptuális zavarokat okozó szorongás
Ez a fajta szorongás közvetlenül a mentális működésre van hatással, torzíthatja az érzékelést, és zavarhatja a tiszta gondolkodást, például szédülés vagy kognitív zavartság formájában.
Hogyan kezeljük a szorongást?
A szorongás kezelése több szinten is történhet. Az első lépés az, hogy megfigyeljük, hol érezzük a szorongást a testünkben, és felismerjük, hogy milyen érzést próbálunk elkerülni. Ha nem tudunk figyelmet szentelni a szorongás testi tüneteinek, nem tudjuk szabályozni sem. Az első és legfontosabb tehát, hogy vegyük észre és figyeljük meg.
A relaxációs technikák, mint a légzésgyakorlatok vagy a progresszív izomrelaxáció, segíthetnek a testi feszültség csökkentésében. Ha gyors segítségre van szükség, ezekről a Gyors stresszkezelés krízishelyzetben című cikkben is olvashat.
Az érzelmek feldolgozásában pedig a pszichoterápia lehet hasznos eszköz, amely segíthet megérteni, hogy milyen érzéseket próbálunk elkerülni, és hogyan tudjuk azokat hatékonyabban kezelni.
Az olvasó mit tehet?
Ha gyakran érzi a szorongás tüneteit, érdemes először felismerni, hogy a szorongás nem „csak a fejben” zajlik, hanem testi tünetekben is megnyilvánul. Próbáljon időt szánni a testi érzetek figyelésére, és ha lehetőség van rá, írja le, hogy mit érez. Ez segíthet abban, hogy kapcsolatba lépjen az elnyomott érzelmeikke. Emellett érdemes lehet kipróbálni különféle stresszkezelési technikákat, és ha szükséges, szakember segítségét kérni, hogy hosszú távon is hatékonyan tudjon megküzdeni a szorongással.
Ismerje fel és értse meg a szorongását
Mondja ki magában: „Teljesen rendben van, hogy felkavart a gyerekek veszekedése.”
Ne kritizálja magát ezekért az érzésekért
Mondja magában: „Ez a testem normális, egészséges válasza erre a nehéz helyzetre. OK, hogy így vagyok”.
Figyelje a légzését
Lélegezzen be és ki lassan, egyenletesen és mélyen, néhány lélegzetvétel erejéig.
Változtasson testhelyzetet
Bármit is csinál, próbálja ki az ellenkezőjét. Ha össze van görnyedve, vegye fel a Wonder Woman-pózt. Ha a takaró alatt fekszik, menjen a fürdőbe és mossa meg az arcát hideg vízzel. Ha már 4 órája ül a számítógép előtt, tegyen egy félórás sétát a természetben. Az érzékszervi tapasztalatok megváltoztatásával átkapcsolhat a szorongás csatornájáról egy másik adásra.
További olvasnivalók SZORONGÁS témakörben, források
- https://istdp.hu/szorongas/
- https://theconversation.com/why-people-with-anxiety-and-other-mood-disorders-struggle-to-manage-their-emotions-106865
- FOTÓ: https://www.freepik.com/free-photo/mid-shot-worried-woman-therapist-office_11241670.htm