Hogyan épüljünk fel trauma után? A három legfontosabb teendő.

Hogyan álljunk fel trauma után?

A trauma túlélők 25%-a megakad a feldolgozási folyamatban, míg 75%-uk sikeresen megküzd a problémával, és a legnehezebb helyzetből is feláll.

Vessünk egy pillantást először arra, hogy mi jellemző azokra, akiknek még nem dolgozták fel a traumát. Íme, egy ilyen ember jellemzői:

  • áldozatnak és sérülékenynek állítja be magát,
  • az esemény negatív hatásaira helyezi a hangsúlyt,
  • miért kérdéseket tesz fel (miért pont én, miért pont most),
  • érzelmileg töltött metaforákat használ (a múlt börtönében ülök, a jobb agyféltekém kiszáradt),
  • nem bízik a világban, akár saját magát is tehernek érzékeli,
  • önvád, düh, gyász jellemző érzelmeire,
  • a traumatikus eseményről való gondolkodást megpróbálja elkerülni,
  • a történteket titokban próbálja tartani, nem osztja meg másokkal.

Trauma és reziliencia

És most nézzük, mit tanulhatunk azoktól, akik a szerencsésebb 75%-ba tartoznak. Ezek az emberek reziliensek voltak, azaz rugalmas ellenállóképességgel rendelkeztek az adott helyzetben.

A reziliencia három alappillére, ami azoknak segíthet, akik a trauma feldolgozási folyamatában vannak:

1.Szociális támogatás

A legfontosabb teendő a másokkal való találkozás, beszélgetés, információmegosztás. Ezek a mások lehetnek családtagok, hasonló traumát átéltek, vallási közösségek, vagy akár terápiában egy képzett szakember. Ilyen fajta támogatás az egyszerű információadás is, alapvető szükségletek kielégítése, vagy a terápiás szövetség.

2.Negatív érzelmek szabályozási készségének elsajátítása

A következő két pont az érzelmek kezelésével kapcsolatos. Ezen belül érdemes külön foglalkozni a negatív érzelmek feldolgozásával. Ehhez hasznos lehet, ha relaxációs, mindfulness vagy meditációs technikákat tanulunk. Ezek a gyakorlatok a jelenre összpontosítanak a múlton való rágódás helyett, és segítenek elsajátítani az ítéletmentes figyelmet, a tanú tudatosságát.

3.Pozitív érzelmek facilitálása, visszaszerzése

A negatív érzelmek szabályozása mellett nagyon fontos visszaszerezni a képességet olyan pozitív érzelmek átélésére, mint az öröm, szeretet, megbocsátás, bizalom. Ezzel együtt jár az, hogy képesek leszünk beágyazni életünk történetébe a traumát, értelmet találni a történtekben, és optimistán látni a jövőt. A pozitív gondolatok megváltoztatják az amygdalát, fejlesztik a problémamegoldást, és hozzájárulnak a hosszú élethez.

Források